2012. november 20., kedd

2011. június 23, csütörtök


A szél éjjel sem hagyott alább, bár nem aludtam túl jól, örültem, hogy nem sátorban töltöttük az elmúlt éjszakát. Olyan széllökések voltak, hogy azt hittem a házat is elviszi a fejünk fölül.

Kávézás után a fiúk péksütiért mentek, a csajok pedig elintézték a mosást, kávéfőzést... ez már szinte tradíció, a nyaralás során így működnek a reggelek. A hosszúra nyúlt reggeli után sétálni indultunk, a hatalmas szélben viszont strandolni képtelenség lett volna - nem is vállalkoztak rá túl sokan. Az egyik utazási iroda ablakában találtunk időjárás előrejelzést, szombatig Bf. 6-os szelet ígértek. Szép kilátások, ez finoman fogalmazva is kicseszettül erős szelet jelent jó pár napon át.

Tulajdonképpen lófrálással telt az idő ebédig, mert bár hűvös nem volt, nem volt más választásunk, mint felfedezni Plakias utcáit. Mint kiderült, van itt mégiscsak több, egy főút, ahol minden autós és gyalogos hosszanti irányban átvonul, és néhány utca indul a hegyek felé, de még sík terepen. Van még egy, a főúttal párhuzamos utca, meg 1-1 ami tényleg felnyúlik a hegyoldalakba is. A főutcán van minden taverna, bolt, utazási iroda és autókölcsönző, két gyrosos, bárok, supermarketek, a mellékutcákban pedig elsősorban a kiadó apartmanok, kisebb tavernák és 1-1 ajándékbolt. Akárhogy is nézzük, a turistákra épült az egész település, mármint nyilván nem rá az emberekre, hanem miattuk, szinte minden ház az ideérkezőket szolgálja valamilyen módon. Ez egy kicsit csalódás, mert mi nagyon szeretjük, ha valami "helyi" és bár itt az, kevés pl a helyi lakos (az útikönyv szerint 177 fő), aki itt tölti az év minden napját, és talán ezért nem olyan közvetlenek, mert millió meg még egy turista fordul meg, ezért senkivel nem alakítanak ki közelebbi viszonyt. Közvetlenebbek az éppen itt tanyázó hippik, világcsavargók, akik mosolyogva adják tudtunkra azt, hogy örülnek hogy gyerekekkel járjuk az otthonuktól bizonyára igen távol eső szigetet. Mindezek ellenére tetszett a kis lakhelyünk, ha az ember figyelmesen sétál az utcákon, felfedezhet 1-2 vicces vagy épp bájos mozzanatot, feliratot, házat, bármit.
 

Ebédre saját készítésű menü volt némi helyi anyagokból összeállított görög salátával, majd sziesztáztunk majdhogynem estig. A szél egy kicsit alább hagyott, így a dinnyézés után irány a part!
A durva homokos-apró kavicsos hosszú, széles strandon bárhol találni megfelelő helyet, akár úgy, hogy 10-20 méterre tőlünk ne is legyen senki. A központhoz közelebbi részeken van néhány bérelhető napernyősor, de a külső részeken 1-1 parti bár, zuhanyzó és rendhagyó szemetes  kivételével semmi kiépített dolog nincs.

A naplementében pacsáltunk órákig, szaladgáltunk, köveket és kavicsokat gyűjtöttünk, miközben körülvett minket a csend és a nyugalom.


Jó érzés a település központjához közel lakni úgy, mintha mégis teljesen egyedül lennénk a környéken. Mivel a házban lakók mindegyikének a másik irányba néz a terasza, még őket sem nagyon látjuk vagy halljuk - tökéletes a kikapcsolódás így.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése